Elérhetőségek:
Budapest-Rákospalota-Kertvárosi Árpád-házi Szent Margit Plébánia
Cím:
1151 Budapest
Károlyi Sándor út 105.
Telefon:
1/307-6510
E-mail:
rp.kvplebania@gmail.com
"Az ember igazi gazdagsága az a jó, amit a világban véghez vitt." (Mohamed)
A nap Szentje:
- Szent Simeon
- Antiochiai Szent Pelágia
Évfordulók:
- Magyarok Nagyasszonya
A nap vicce:
A skót fiatalember megkérdezi a menyasszonyától: - Drágám, mit szeretnél kapni a születésnapodra? – Nem is tudom… - vonakodik a lány, - Oké, akkor adok neked egy év gondolkodási időt!
Történetünk
A Plébánia története
A Rákospalota-Kertváros népesedése az 1920-as években a Grófi úton (ma Károlyi Sándor út) történt nagyarányú parcellázás következménye volt. Az 1930-as években nehéz feladatot jelentett a Főplébánia számára, hogy e távol élő hívek lelki gondozását elvégezze, ezért arra kérte Oetter György plébános a Váci püspökséget, hogy a Magyarok Nagyasszonya Plébánia hatásköréből az Egyházi Hatóság vonja ki a Kertvárost.
A kérés 1944. november 10-én teljesült, amikor Pétery József váci megyéspüspök megalapította az új egyházközséget, amely a továbbiakban, mint önálló lelkészség működött. Az egyházközség védőszentje Árpád-házi Szent Margit, első lelkipásztora pedig Nemes István atya lett. A lelkészséget 1979-ben Bánk József megyéspüspök plébánia rangra emelte, első plébánosává pedig az új lelkipásztort, Kádasi István atyát tette.
A lelkészség 1968-ban költözött át a Károlyi Sándor út 105-be (akkori nevén Ifjúgárda út 105.), amely épületet Nemes István atya családi örökségéből vette meg. A plébánia-épület jelenleg is ezen a címen található. A családi háznak épült plébánia fokozatosan bővült és újult meg a hozzátartozó udvarral együtt. A plébánia-udvaron található Lourdesi barlang 2010-ben készült el.
Határai:
Északon: a dunakeszi és a fóti plébánia
Keleten: Fóti út
Délen: Mogyoródi út, Közvágóhíd utca
Nyugaton: MÁV fővonal
A plébánia hivatalos és teljes neve:
Budapest-Rákospalota-Kertvárosi Árpád-házi Szent Margit Plébánia.
Rövidített neve:
Szent Margit Plébánia
A templom története
Az új templom megépüléséig a szentmiséket a Gyóni Géza téri elemi iskola folyosóján tartották. Mivel a hívekben egyre erősödött az igény az önálló templom iránt, ezért 1943-ban (egy évvel az önálló egyházközség alapítása előtt) megalapítják a "Templomépítő Bizottságot", egyben megkezdődik az anyagiak gyűjtése.
Az alapkőletétel 1946 őszén történt, a falakat 1947-ben húzták fel. Az eredetileg plébániának épülő templomot 1949 november 6-án egy bérmálás keretében szentelte fel Szabó püspök úr.
A templom az évek során folyamatosan épült-szépült (torony, templomkert, külső-belső festés).
A templomkert 1992-ben, a "Szabad Föld" által meghirdetett legszebb templomkert verseny harmadik helyét nyerte meg.
1994-ben a templomkertben elkészül a Lourdesi barlang.
2003. május 24-én dr. Paskai László bíboros úr megáldotta az új urnatemető-altemplomot.
Szent Margit harang: 105 kg
Kis Szent Teréz harang: 56 kg
Szent Mihály harang: 22 kg
Rákospalota-Főplébániától leválasztott területen lelkészség alakult, 1944. november 1-jén. A kezdeti időben az Alig-téri iskolában és a szervező lelkész lakásán végezték az istentiszteleteket. Nehéz kezdés után a Rákospalota-várostól adományozott 800 négyszögöles területen, a szervezô lelkész Nemes István, a Templomépítő Bizottság, és a hívek összefogásával elkezdődött a kápolnatemplom építése. A félig kész templomot (300 m2) Dr. Pétery József váci megyéspüspök úr áldotta meg, 1949. november 6-án, Árpád-házi Szent Margit tiszteletére. 1967-ben a lelkészség a jelenlegi lakásba költözött, amelyet Nemes István atyától örökség címén megkapott az egyházközség. Hála, köszönet érte! 1979-ben a lelkészség plébánia lesz. 1992-ben egy országos pályázaton vett részt, „a legszebb templomkert” – címen, és az eredmény 3. helyezés lett. A plébánia az 1993-as egyházmegyei határrendezés során került a váci egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.
